Amikor az élet újraírja a mondatainkat...

Ma nehezebben született meg ez a bejegyzés. Az első gondolatokat már leírtam. Sőt, talán már majdnem be is fejeztem... aztán elvitte őket ez a  digitális világ... Nem mentettem el. Próbáltam visszahozni, de nem sikerült. Mint az életben sok minden van, ami egyszerűen visszafordíthatatlan.

Volt ma egy apró hazugságom. Tényleg apró. Egy azt hiszem kegyes hazugság. Nem szokásom, de most úgy hozta az élet, hogy meg kellett tennem. Elkerültem vele egy lehetséges jövőbeli vitát. Lehet, hogy önös érdekből tettem, de nem bántam meg. Nem áll közel hozzám, így nem váltott ki bennem lelkiismeretfurdalást. Legalábbis nem mélyet. Csak egy rövid kis bökést.

Az életünk állomásokból áll. Van amelyik meghatároz, mások pedig alig hagynak nyomot.
Mint minden embernek, nekem is van egy állomásom ami nagyon hiányzik. Pedig már rég véget ért az a korszak. De még mindig hiányzik...

Abban az állomásban önmagam voltam. A hibáimmal, a tanulással, a nehézségekkel. Mégis az voltam ÉN. Ma már másként csinálnám. Ma már tapasztaltam. Azt hiszem fejlődtem is. Láttam, hallottam, megértettem dolgokat.

Most máshol vagyok, de mindig ott van bennem az érzés, hogy egyszer újra megérkezem egy olyan állomásra, ahol megint igazán ÉN vagyok.

Az elmúlt napokban a testem is nehezen visel dolgokat. A frontokat. A szelet. És az esőt... A lelkem ugyanezt éli meg, csak más formában. Változások jönnek-mennek, de makacs vagyok. Ragaszkodom... Mint az állomáshoz... Ami elmúlt, azt is nehéz elengednem.

De ma új fogadalmat tettem.

Minden nap írok 10 dolgot, amiért hálás vagyok. Apró dolgok. Egy kellemes illat... Egy ölelés... Egy jól sikerült edzés... Vagy egy rosszul sikerültet, de egyszerűen csak hálát adni, mert megcsináltam...  Egy meleg zuhany. Egy kedves szó. Egy csendes pillanat...
Mert hiszem, hogy a hála átformálja az elmét. Hiszem, hogy ha pozitív gondolatokkal alszunk el, akkor pozitívan ébredünk...

Kezdj el Te is hálanaplót írni!

Akár külön naplóba, akár egy darab papírra írj le minden nap 5-10 dolgot, amiért hálás vagy. Ne keress nagy dolgokat. A hála az apró pillanatokban él.

Például:

Egy bögre meleg tea.
Egy mosoly a gyerekedtől.
A reggeli napsütés.
A csend.
Egy jó szó, amit kaptál.

Nem kell tökéletesnek lenni. Írj őszintén. Írj magadnak!

Akár ide is hozzászólhatsz majd, ha elindul a hozzászólás funkció a blogon, vagy írhatsz nekem is. Vagy egy darab papírra. Csak írj! 

Neked is van ilyen pillanatod, amikor végre elengedted az elvárásokat és elkezdtél igazán élni?
Írd meg bátran, szívesen olvasom!

#félhangosan

"Nem mondom el senkinek, így hát elmondom mindenkinek"