Hideg napok, meleg falatok – félhangosan

2026.01.08

Gluténmentes házi kenyér hideg téli napokra – Hashimoto és reflux mellett

Vannak napok, amikor nem kell semmi különös csak egy szelet házi kenyér, egy bögre meleg ital.

És az az érzés, hogy jó itt lenni. 

Ma ilyen nap volt.

Kint már már ijesztően hideg, holnapra pedig –19 fokot írnak. Nagyon régen volt ennyire hideg, talán ezért is jött elő bennem a nosztalgia. Ez a hideg most visszavisz a gyerekkoromba...

Amikor még nem siettünk.
Amikor a tél tényleg tél volt.
És amikor a gyerekek kint voltak a szabadban, szánkóztak, hóembert építettek, hangosan síkítoztak, nevetgéltek, éltek...

Most is ezt látom. És ezért most különösen hálás vagyok.

Erről írtam már korábban a "Hol vannak a gyerekek?" írásomban is, mert annyira hiányzott. Most pedig újra itt van. És jó ránézni.

Ma vacsorára házi gluténmentes kenyér Félhangosan – friss, meleg, illatos házi kenyér, adalékanyag mentes háztáji tepertőkrém, friss zöldségek, gyümölcs és ebben a hidegben egy kis meleg mandulatej. Egyszerű, letisztult étel és mégis minden benne van, amire most szükségem van.

Hashimoto · reflux · intolerancia mellett kíméli az emésztést, nem terheli a szervezetet. A langyos madulatejet kimondottan ajánlom refluxnál, hihetetlen mennyire megnyugtatja a gyomrot. Ez az a fajta étel, ami nem akar több lenni, mint ami. És pont ettől jó.

És ez az étel nekem nem csak étel.
Hanem emlék.
Idő.
Megállás.

Emlékezet… Amikor az étel nem ellenség volt, hanem jutalom egy hosszú szánkózás után.
Amikor nem számoltunk kalóriákat, nem voltak intoleranciáink, allergiáink, csak ettünk és jól esett.

Volt idő, amikor féltem az evéstől. Amikor minden falat kérdés volt. Ma már nem félek, ma már figyelek.
Csak választok, csendesen és félhangosan.

És amiért most hálás vagyok...

Hálás vagyok a hidegért, mert visszahozott valamit, amit már hiányoltam.

Hálás vagyok a gyerekek nevetéséért az utcán, a szánkók nyomaiért a hóban.

Hálás vagyok az egyszerű ételekért, amelyek nem bántanak, csak melegítenek.

És hálás vagyok magamnak, hogy megoszthatom mindezt – félhangosan

félhangosan 

Nem mondom el senkinek, elmondom hát mindenkinek!